Nyomtatás
Történelem, művelődéstörténet arrow Botlik József: Nyugat-Magyarország sorsa, 1918−1921 (Második, javított kiadás)


Botlik József: Nyugat-Magyarország sorsa, 1918−1921 (Második, javított kiadás)
Itt nagyítható!


Botlik József: Nyugat-Magyarország sorsa, 1918−1921 (Második, javított kiadás)

Ár: 2 880 Ft
2 304 Ft (5 % áfával)
Megtakarítás: 20.00%

Itt érdeklődhet a könyvről!

Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2012. 332 A/5-ös oldal, színes táblaborító, archív fényképek. Ajánlását Dr. Für Lajos történész, volt honvédelmi miniszter írta. ISBN 978-615-5145-09-4 Bolti ára: 2880 Ft

 

Botlik József (1949−) dr., kisebbségkutató, történész (PhD) három és fél évtizede foglalkozik a Trianonban a magyar államtól elszakított magyarság viszontagságos történetével. E tárgyban eddig 16 könyve, kb. 190 tudományos publikációja látott napvilágot, valamint több mint 80 különféle rádió- és televízióműsort készített. Fő kutatási területe Kárpátalja és újabban az Őrvidék, de műveiben figyelemmel kíséri a felvidéki, az erdélyi és a délvidéki magyarság helyzetének alakulását is.

Jelen könyve a nagysikerű első kiadás után – és az angol nyelvű változat Egyesült Államokbeli megjelenésével egyidejűleg! – most javított kiadásban lát napvilágot. A Trianon miatt lángra lobbant nyugati végekre viszi el az olvasót. Itt olyan területre vetettek szemet hazánk megrablói, amelynek nemcsak a magyar, hanem a német és délszláv (horvát és vend) lakosai sem kívántak soha elszakadni tőlünk. Az összes nyomtatott és sok-sok levéltári forrás felhasználásával, jó stílusban megírt monográfia pontosan bemutatja a területre vonatkozó nagyhatalmi, továbbá osztrák, cseh és szerb elképzeléseket és igényeket, a „forradalmak” sokkjából ocsúdó magyar nemzeti politika erőfeszítéseit, az osztrák szövetséges hűtlensége miatti jogos felháborodástól is sarkallt, dicsőséges nyugat-magyarországi felkelést, végül részletesen a soproni népszavazást. A hazai történettudomány korábbi gyakorlatával szemben ez a mű igazságot szolgáltat a megszállók kifüstölése után megalakított Lajtabánság állam hősi kísérletének, és igazolja a bátor nemzeti ellenállás szerepét a soproni népszavazás kivívásában, a magyar nemzet becsületének megmentésében.

Azét a bátor küzdelemét, amelynek általánosabb tanulságait a könyv Ajánlását író történészprofesszor, volt honvédelmi miniszter e szavakkal jelzi: „bármennyire vert helyzetbe kerül egy-egy közösség, ha nem adja meg, nem adja föl magát, akkor a mégoly hatalmas ellenerőkkel szemben is mindig (…) lehet értelme az ellenállásnak, a szembeszegülésnek.”